A Mesterek: Pitagórasz és Cheiro

A Mesterek: Pitagórasz és Cheiro

A számmisztika (numerológia) nagy mestere Szamoszi Pitagorasz (görögül: latinosan Pythagoras ; a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz, Kr.e. 582 - 496) jón származású antik görög filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója volt. Nevét ma a matematikában a Pitagorasz-tétel viseli (bár ezt minden bizonnyal nem is ő fedezte fel és bizonyította először). A püthagoreus filozófia számára a legfontosabb (és tulajdonképp az egyetlen) tudomány a matematika volt, azt tanították, hogy minden dolog kulcsa a számokban rejtezik.

Iskolájában tanítványaival a számok és a betűk közötti összefüggéseket tanulmányozva felállítottak egy misztikus sajátosságokat rejto alfanumerikus rendszert, amelynek segítségével a különböző számítások elvégzése után körvonalazódik az ember karaktere, sorsa. Püthagorász filozófiáját Platon és Arisztotelész megjegyzéseiből ismerjük.

Az utókorra fennmaradt legjelentősebb munkájuk, a számelméletük. Püthagorász és tanítványai a számok bűvöletében éltek. A számok hordozzák, feltárják, megismertetik minden dolog tartalmát, kormányozzák a világmindenséget, irányítják az embereket és összehangolják az Univerzum sokféleségét.

Az 1866. november 1-én született ír Louis Hamon gróf, ismertebb nevén Cheiro a XX. század legismertebb és legnagyobb tiszteletnek örvendő s legtöbbet utazott és látott numerológusa, jósa volt. Kezdetben jóstehetségéről vált híressé, főként a tenyérjóslási technikájáról, melyről könyvet is megjelentetett. Saját beszámolóiból ismeretes, hogy miként jutott el Indiába s miként találkozott ott számos szent emberrel, eltanulván tőlük az okkult tudományok titkait. Ellátogatott Egyiptomba és más földekre is az ősi tudományokat kutatva. Kalandos élete során számtalan hírességgel találkozott és megdöbbentően pontos jóslatokat adott róluk. E jóslatokat egytől-egyig feljegyezték és így látható: valóra váltak az utolsó betüig is!

1891-ben például megjósolta, méghozzá hónapra pontosan VII: Edward angol király halálának időpontját. 20 évvel előre. 1905-ben tanulmányozta Raszputyin kéznyomát, majd kijelentette: erőszakos halállal, egy palotában fog meghalni, ahol méreggel, késsel és golyóval fognak az életére törni, majd feje felett összecsapnak a Néva jeges hullámai. Raszputyin 1916-ban

bekövetkezett halála, ahogy a fentiekből is kiderül, minden részletében pontosan megfelelt a jóslatnak. De ugyanígy előre látta II: Miklós orosz cár 1918-ban bekövetkezett erőszakos halálát. Csakúgy mint Umberto olasz király és Viktória királynő halálát is. Cheiro 1936-ban halt meg Kaliforniában, pontosan akkor és ott, ahogy azt magának megjósolta.

Hatalmas mennyiségű numerológiai és asztrológiai adatot halmozott fel és több könyvet is adott közre róluk, amelyek a maguk nemében klasszikusok és a mai napig világszerte népszerűek. Legismertebb műve, "A számok titkai" c. könyve elején hosszasan elemezgeti, hogy miért alakulhattak úgy a számok, ahogyan, s milyen módon kapcsolódunk a számok által a világegyetemhez. A kötet legnagyobb jelentősége, hogy a valaha féltetten őrzött, titkos tudomány mára bárki számára elérhetővé vált, lehetőséget adva arra, hogy megbízható "használati útmutatót" kapjunk önmagunkra vagy szeretteinkre nézve.

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy több számmisztikai rendszer is létezik, és az is nyilvánvaló, hogy mindenki a sajátját tartja tökéletesnek. De általánosan elmondható, hogy nincs egyetlen tökéletes megoldás, hiszen minden rendszer működőképes. Az a fontos, hogy a numerológiát segítő szándékkal, vagy tanulási célból alkalmazzuk és ne ítéljük el azt, aki más rendszert használ. Manapság a fent bemutatott két mester, Püthagorasz és Cheiro számrendszerit alkalmazzák a numerológusok akár együtt, akár külön-külön. A legfontosabb különbség annyi, hogy mind a ketten más betűhöz más számot rendeltek, más-más apropóból és éppen emiatt nem szerencsés a két rendszert keverni.